Pioca gyurusféreg

Felfedezték a világ legrégibb spermiumát, Pioca gyurusféreg

A gyűrűsférgek eredeti sajátosságai náluk elváltoztak, elmosódtak. Így szelvényességük zavart, testüregrendszerük elnyomott vagy erőteljesen módosult, véredényrendszerük is eltér a többi gyűrűsféregétől.

Az összehasonlító anatómiai és ontogenetikai vizsgálatuk azonban kétségtelenné teszik, hogy a gyűrűsférgek közé kell őket sorolnunk. A piócák mellett a korongférgek osztályát Myzostomidea sorolták még ide, melyeket mintegy élősködő tengeri Az ózon megöli a helmintojásokat képviseli.

Az újabb besorolásuk — a Clitellata osztály[ szerkesztés ] Az újabb anatómiai — taxonómiai vizsgálatok szerint nincs akkora űr a korábban szín-gyűrűsférgek altörzsébe Euannelida foglalt csoportok soksertéjűek osztálya — Polychaeta; kevéssertéjűek osztálya — Oligochaeta és a piócák között.

A kevéssertéjűeket és a piócákat egy fontos anatómiai bélyeg köti össze egymással: a nyereg clitellum megléte. A nyereg az ivarérett egyedeken állandóan meglévő, vagy az ivarzás idején jelentkező, meghatározott szelvényekre kiterjedő, mirigyes megvastagodás.

Pioca gyurusféreg szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején. Felfedezték a világ legrégibb spermiumát Kezdetben kemény háti páncéllemezeik lehettek, ezeket azonban később elvesztették. E szelvények közt alakult ki a másodlagos testüreg. Kialakult két nyílás száj- és végbélnyílás.

Elhelyezkedése fontos rendszertani bélyeg. A nyereg szerepet játszik a párosodásban, valamint a mirigyei által termelt váladék a lerakásra kerülő petecsomó kokon becsomagolására is szolgál.

Pioca gyurusféreg testfelépítés[ szerkesztés ] A piócák testén látható gyűrűk nem valódi szelvények: egy szelvény több gyűrűre tagolódott. Ezt legjobban a belső szelvényesség megfigyelése igazolja.

Testméretük 1—30 cm között változik. Testük hát—hasi irányban erőteljesen lapított, csak kevés fajuk van, amely hengeres testű. Testfüggelékeik serték, csápokcsonklábak, kopoltyúk — kevés kivételtől eltekintve — nincsenek. Szelvényeik száma 31 vagy Elkülönült feji részük nincs. Mind a feji, mind a farki végükön 4 vagy 7 szelvényből alakult tapadókorongjuk van.

Gyűrűsférgek

Az elülső a szájnyílást fogja körül, a hátulsónak — általában — csak a mozgásban van szerepe egyes fajoknál a végbélnyílást fogja körül, de általában a végbélnyílás fölötte van.

Szelvényezettségük zavartnak mondható, mert minden szelvényen gyűrűbarázdák vannak 2—14melytől sokkal gyomorégés paraziták szelvény látszik, mint amennyi valójában van. A gyűrűbarázdák száma jellemző a genusokra és fajokra. Testüregük is nagyon erősen módosult.

MÁSODIK ALTÖRZS: Sokszelvényűek vagy közönséges gyűrűsférgek (Polymera seu Annelida)

Az izomzat pioca gyurusféreg a töltelék szövet különböző fokozatokban összeszorítja, elnyomja a testüreget, úgyhogy az csak csatornák, üregecskék, és lakúnák képében van meg. Ezzel kapcsolatban véredényrendszerük és vesécskéik is módosultak. Kültakaró[ szerkesztés ] Pioca gyurusféreg vékony kutikula borítja. Egyetlen kivételes esetben vannak rajta serték Acanthobdella.

Néhány fajon ektodermális lemezszerű vagy fonalas kopoltyúkat találunk. Ivarzás idején a testük 9— Bőrük egysejtű exokrin mirigyekben gazdag egyrétegű henger hámmelyhez alulról a simaizomelemek kapcsolódnak bőrizomtömlő.

• Fejfájás és pinwormok
• Felfedezték a világ legrégibb spermiumát gyűrűsférgek Annelida Biológia - 7.
• Melyik gyógyszer megöli az Ascaris lárvákat

Az epidermisz pioca gyurusféreg közvetlenül rostokban gazdag kötőszövet helyezkedik el, melyben zöld, fekete és barna festéktartalmú pigmentsejtek helyezkednek el. Ezek adják a piócák sajátos sötét színét. Mozgás[ szerkesztés ] Izomrendszerük fejlettnek mondható, ugyanis külső körkörös cirkulárisközépső rézsútos diagonális és belső hosszanti longitudinális izmok rétegéből áll.

Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején. Kezdetben kemény háti páncéllemezeik lehettek, ezeket azonban később elvesztették. E szelvények közt alakult ki a másodlagos testüreg. Kialakult két nyílás száj- és végbélnyílás. Ezek az állatok homonóm szelvényezettségűek, tehát minden szelvényük felépítésben és funkcióban szinte teljesen megegyeznek.

Ezeken kívül kapcsolódnak még hozzá erős háti és hasi, kiegyénült dorzoventrális izomelemek is. A tapadókorongok izomzata kiváltképpen fejlett.

Pioca gyurusféreg, gyűrűsférgek (Annelida)

Velük kapaszkodik meg az állat a gazdán, amelyen rajta él, vagy pedig amelyre ideiglenesen vérszívás céljából rászívja magát. A tapadókorongok azonban mozgásszervek is, hisz segítségükkel az állat araszolva mászik. Egyébként jól úsznak, testük függőleges síkban való hullámzó mozgatásával.

Táplálkozás[ szerkesztés ] Az orvosi pióca Hirudo medicinalis három, fogazott állkapcsa, melyekkel sebet ejt a gerincesek bőrén. A lópióca a legnagyobb hazai piócafaj, kinyújtott állapotban elérheti a 12—15 cm-t.

Ugyan az állkapcsos nadályok közé tartozik, mégis ragadozó faj. Bélcsatornájuk egyenes lefutású cső.

Pioca gyurusféreg

Előbelük alakulása háromféle lehet, mely egyben fontos rendszertani bélyeg is: egyesekben izmos garatot találunk garatos piócák rendje — Pharyngobdellidea ; mások szájában 3 félkör alakú, fogazott állkapocs van állkapcsos piócák rendje — Gnathobdellidea ; vagy garatjukban kiölthető ormány fejlődött ormányos piócák — Rhynchobdellidea.

Középbelükön — ritkábban az utóbélen is — kétoldali zsebszerű kitüremlések, vakbelek lehetnek, különösen a vérszívó fajokban. Ezekben a vakbelekben raktározzák a gazdaállatból kiszívott vért. Véredényrendszer[ szerkesztés ] Véredényrendszerük alakulása függvénye a testüregrendszer módosulásának.

Az ormányos nadályok, illetve a garatos és állkapcsos nadályok érrendszere között kisebb-nagyobb eltérések figyelhetők meg. Az ormányos nadályok ereinek önálló fala van, melyben színtelen vér hemolimfa kering. Megvan az egy-egy háti és hasi fővéredény, melyeket vékonyabb harántedények kötnek össze.

A háti fővéredény fala izmos, lüktetésével előrefelé löki a vért. A garatos, illetőleg állkapcsos orvosság emberek helmintusa ellen véredényrendszerét teljesen összeszorította a töltelékszövet és a fejlett izomzat.

A véredényrendszer szerepét a testüregrendszerből megmaradt csövek, járatok, lakúnák veszik át hemocölómaígy ezeknek önálló fala nincs, bennük piros vér hemolimfa kering.